HAMVAZÓSZERDA, A NAGYBÖJT KEZDETE: február 17.
Szentmisék ezen a napon: a templomban 7. 00, 18. 00.
A Magyarok Nagyasszonya kápolnában 17. 00.
NAGYBÖJT SZENT NEGYVENNAPJA
TANÍTÁS A NAGYBÖJTRŐL
Miből áll a húsvéti időszak? Nagyböjt szent Negyven napjából és Húsvét szent Ötven napjából. Azaz hamvazószerdától pünkösd-vasárnapig tart. Mit ünneplünk a húsvéti időszakban? A húsvéti szent idő Krisztus megváltó életművének, az azt betetőző szentséges kínszenvedésnek időszaka. Urunk halálig menő engedelmességének gyümölcseiből először Ő maga részesült, amikor feltámadásával, mennybemenetelével és mennyei trónfoglalásával megdicsőítette őt az Atya. Azután érdemeinek erejében részesítette Egyházát is, amikor elküldte szent Lelkét, majd a “húsvéti szentségek” által a kegyelmek kiosztását megkezdte és a történelem végéig folytatja.
Mi tehát a nagyböjti lelkület jellemzője?
1. A külső élet visszaszorítása, magunkba szállás.
2. Bűnbánat, életünk jobbítására való szándék.
3. Az Egyház liturgiájával egyesülve a nagyböjti fegyelem fölajánlása.
Melyek a Nagyböjt sajátos gyakorlatai?
1. A BÖJT. a) Elsősorban ételböjt, mert ez – az ember önfenntartási ösztönét érintve – a legkeményebben, leginkább húsbavágóan, éppen ezért szüntelenül figyelmeztetve felszögez minket Krisztus keresztjére. Az Egyház ma csak Hamvazószerdára és Nagy-péntekre ír elő szigorú böjtöt, nagyböjt minden péntekjére hústól való tartózkodást; de ugyanakkor int az önként vállalt további böjtölésre. — b) A böjt kiterjed más külső javakra: kedvenc étel, ital, szórakozás, alvás, beszélgetés, tréfálkozás stb. – c) Legyen a böjt “nagy és egyetemes” (“magnum et generale”) – mondja Szent Ágoston. Mit jelent ez? A katolikus böjt nem csupán önfegyelmezési (aszketikus) eszköz, hanem liturgikus jellegű tisztulási és áldozati cselekmény. Bár külső tett, de lényege egy belső valóság: az önakaratunktól való elfordulás. Isten akaratához való odafordulás. Hiszen “Krisztus is engedelmes lett értünk egészen a halálig.” A legalapvetőbb böjtölés: tartózkodni a bűntől, lehetőleg a kis bűnöktől is, hiszen ott Isten akarata és a vele szemben álló önakarat között kell választani. Továbbá: tartózkodni a bűnös vágyakozástól, mert abban – rejtetten – mégis Isten akaratát szeretnénk a magunkéhoz hajlítani. Végül a böjt: tartózkodás a megengedett javak egy részétől, hogy a teremtményt szívünk oltárán feláldozzuk a Teremtőnek. Ugyanígy áldozhatjuk fel saját elképzeléseink erőltetését, az Isten, az Egyház, a haza törvényei ellen való lázadozásunkat stb.
2. AZ IRGALMASSÁG. Az irgalmasság kettőt jelent: a) Adni. Az Egyházatyák egybehangzó tanítása, hogy a böjt akkor értékes Isten előtt, ha az így megtakarított pénzből (időből stb.) a nálunk szegényebbeket segítjük. Az irgalmas szeretet egyben bűnbánati cselekmény, mert “a szeretet befödi a bűnök sokaságát.” (1Pét 4,8.). — b) Megbocsátani. Őszinte szívből, semmi viszonzást és hálát nem várva, mindenkinek, aki ellenünk vétett. Ez is bűnbánati cselekmény, mert Krisztus ennek függvényévé tette az ő bocsánatát “Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.”
3. AZ IMÁDSÁG. A böjt és a jócselekedet közvetve vonatkozik Istenre. Az imádságban, elmélkedésben, lelki olvasmányban a lélek közvetlenül Istenhez emelkedik : a teremtményektől a Teremtőhöz, a hasznostól az igazsághoz, az anyagiaktól a szellemiekhez, a hétköz-napok túl sok külső eseményétől a belsőhöz fordul, kilép önmagától, hogy megtalálja igazi önmagát. A Nagyböjt a több liturgikus ima, közösségi ima, magánima, templomlátogatás, vallási tanulás és olvasás megszentelt időszaka.
A Nagyböjt liturgiája: A szent Negyven nap megkülönböztetett idő az Egyház liturgiájában. Minden napnak saját miseszövege van. A miseruhák színe: viola (lila). A templomot – a IV. vasárnap kivételével – nem szabad díszíteni, az orgona nem szólhat, legföljebb az ének alátámasztására. A misében elmarad az öröm éneke, a Glória, nincs Alleluja, helyette a komoly hangú, prófetikus Traktust énekeljük, vagy az evangélium előtti verset. Nagyböjt első szakaszának liturgikus tárgya: a keresztségi kegyelem, a bűnbánat, vezeklés, a nagyböjti megújulás, a böjtölés áldozata. Az evangéliumban először a böjtölő és megkísértett Krisztust látjuk, majd az üdvösséget és bűnbocsánatot hirdető Messiást, vagy a gyógyító-evangéliumok jelképében a kegyelmi gyógyulást hozó isteni Orvost. Az énekek az elesett ember Istenhez kiáltását és az Egyház biztató válaszait idézik. A könyörgések a nagyböjti életgyakorlatra kérnek segítséget, s azt liturgikusan felajá-nlják Istennek. ( Forrás: Éneklő Egyház – folyt. köv. )
